A Tuzsony tó bemutatása

A tó Hatvantól 4 Km-re a 32-es fő közlekedési út mellett található. Területe: 1,5 Ha, ebből nyílt vízfelület 400 m². További nyílt vízfelületté alakítható 400m².

Magántulajdon, a tó és közvetlen környezete telekkönyvi bejegyzés alapján rét.

A tó története:

Eredetileg a tó területe valóban rét volt. Vizenyős talaja miatt gazdasági tevékenységre alkalmatlan. A magas talajvízszint miatt már a múlt század 30-as éveitől kis tavat figyeltek meg rajta. Ebből kifolyólag a város bányászati feltárása során itt végeztek el kutató feltárást. (A sóder bánya optimális helyének kijelölése miatt több helyen is megfigyelhető ilyen, vagy ennél nagyobb mesterséges tó.) Ám itt a feltörő talajvíz és a gyorsan regenerálódó fauna egy kis természeteshez közeli „biológiai zárványt” alakított ki. Ehhez talán segítséget jelentett, hogy a tóban valószínűleg egy forrás is feltört (vagy intenzívebb lett), mely állandósította a környező talaj ideális vízháztartását is. (A forrás meglétéről nem tudtunk megbizonyosodni, ezért arról csak az elmondások alapján értesültünk.)

A tó nevét még az 1940-es évek előtt kapta a városban lakó Tuzsony gyógyszerész családról, mely család az államosításig tulajdonosa volt a tónak. Ezután a tó és a környező területek a TSz-hez kerültek, ahonnan először a Szoltekhez (a TSz jogutódja), majd magánszemélyhez került.

Gazdasági hasznosítása: A tóból rendszeresen nagy mennyiségű vizet emelnek ki (locsolásra) az oda telepített dízel üzemű szivattyúval.

A tó a 32-es fő közlekedési út felől közvetlenül, rövid úton megközelíthető. A dús növényzet és a könnyű megközelíthetőség miatt ideális terület az illegális szemételhelyezésre. Erre jó példa volt, hogy a lerakó felmérés során, csak egy lerakót találtunk, de a rehabilitáció során újabb három lerakót tártunk fel és szüntettünk meg (részben).

A tó és környezetének tisztítási folyamatait öt nap alatt végeztük el.

Ez idő alatt összeszedtünk: 8 m³ szemetet, 10 m³ zöld hulladékot.

Kaszálást és cserjeirtást: 500 m²-en végeztünk

A tó partszakaszából megtisztítottunk 30 m-t.

A tóból kiszedtünk 4 db gumiabroncsot.

Ökológiai feltárás eredménye.

A tó és környezete vizes társulás jegyeit mutatja. A tó nyílt vízfelületén (valószínűleg a szárazság, az intenzív vízkivétel és a tóba történő szerves hulladékürítés következtében) eutrofizációs folyamatok tapasztalhatók. Ebben is kiemelkedik a nád és a békalencse térnyerése.

Növényfajok:

v     Fák és cserjék: szomorúfűz, törékeny fűz, fehér fűz, rekettyefűz, fekete nyár, szürkenyár, fehérnyár, akác, zöld juhar, fehér eper, bodza, kökény.

v     Lágyszárúak: nagy csalán, árvacsalán

v     Pázsitfűfélék: angolperje, csomós ebír

v     Bükkönyfélék

v     Gyomnövények: fekete üröm, fehér libatop, kender

v     Vízi és parti növények: nád, sllőhínár (meghatározás alatt..), békalencse

Állatfajok:

v     Halak: aranykárász, keszegfélék, törpeharcsa, (feltételezhető)

A tó vízének élővilág feltárásához egy részletes vizsgálat szükséges.

v     Hüllők: vízisikló, mocsári teknős, fürgegyík, zöld gyík

v     Kétéltűek: kecske béka, varangy-fajok: a kétéltűek nagy populációja figyelhető meg a tóban.

v     Madarak:

O Vízimadarak: tőkés réce, szárcsa, vízityúk, törpegém

A tó növényzete elhelyezkedése alapján feltételezhető, hogy vonulási időszakban a felsorolt fajok egyedszáma és fajgazdagsága is többszörösére duzzad. A tó ornitológiai szempontból az ún. Sóderos, Görbe-éri tó alkotta együtteshez tartozik. Ezért a madárfajok is azonosak.

O Ragadozó madarak: barna rétihéja, egerészölyv, vörös vércse

A barna rétihéja feltételezhetően a száraznádas területen költ is. Ölyv fészket nem figyeltünk meg, de a fűzes, nyáras terület ideális költőhely, ezért várható fészekrakása is, egy folyamatosan nyugodt időszakban. A vércse régebben költött a területen, ezért nyugalmasabb időszakban fészkelése várható.

O Énekes madarak:

§                Nádi énekes madarak: nádirigó, énekes nádiposzáta, cserregő nádiposzáta, nádi tücsökmadár

§                Parti, egyéb énekesmadarak: vörösbegy, tövisszúró gébics, feketerigó, énekes rigó, sárgarigó, fülemüle, füzikék (sisegő-, csilp-csalp-, fitisz füzike), függőcinege

§                Egyéb: fácán, örvös galamb,

v     Rágcsálók: erdei egér, güzü egér, cickányok, pockok

v     Ragadozók és nagyvadak: róka, őz

Rókakotorék a területen is megfigyelhető.

Mit kell tenni a Tuzsony-tó hosszútávú rehabilitációja és a természetes állapotok fenntartása, visszaállítása érdekében?

A tó erősen errodálódik. Mind az emberi tevékenység leépítő hatása, mind a sérült flóra-fauna ellenálló képességének gyengülése miatt betörő nem honos fajok térnyerése komoly károkat okoz.

Az állapotok még (négy-öt éven belül, rendszeres kezeléssel) a természeteshez közelivé alakíthatók.

Ezzel együtt egy –a tó élővilágát nem zavaró, annak fejlődését nem befolyásoló- autós pihenő is kialakítható.

v     Meg kell akadályozni a szemét tópartra hordását.

O Cölöpös megoldás alkalmazásával egy, -négy autó számára alkalmas- parkoló kialakítása lehetővé válik, mely egyben megakadályozza a tóhoz történő közvetlen gépjármű közlekedést is. A tulajdonossal történő előzetes egyeztetés után a szolgalmi út egyedi bejárását biztosítani lehet.

O Szemétgyűjtőket kell kihelyezni.

O A jelenleg, már kialakításra került tó körüli sétáló úton három-négy pad kihelyezése is célszerű.

O A főúttól 30-40 m-re egy tűz rakó hely(nyársaló) kialakításával biztosítani lehet a kultúrált tűzgyújtást és tűzhasználatot.

O Tájékoztató táblák (2 darab) kihelyezése a tó élővilágának és Hatvan történetének ismertetésével.

O Egy tájékoztató tábla kihelyezése, mely a helyes környezettudatos, környezetkímélő életmódra hívja fel a figyelmet. (Egyesületünk kivitelezésében.)

  Fontos a tó természetes állapotainak visszaállítása.

O A „vizes”nádas túlburjánzását meg kell akadályozni (aratással és nem égetéssel).

O A „száraz” nádas területi érinthetetlenségének biztosítani kell. (Jelentős fészkelő hely.)

O A puhafás fűzliget fenntartását utógondozással, pótlással kell biztosítani.

O Őshonos fák telepítése javasolt (fajok: fűz és nyár félék.).

O Az akác és a zöld juhar fokozatos irtása és pótlása őshonos fafajokkal jelentősen javítana a tó körüli ligetek állapotán.

O A bodza és a kökény védelme, útszéli telepítésével (jelentős táplálékforrás, természetes védmű) elérhető a madárvilág sokrétűségének növelése. .

O A javasolt a rókakotorék elé kökény ültetése védelmi céllal.

O Szivattyúzás mérséklése.

O A be kell vezetni a környező földek légi permetezésének korlátozását (védetté nyilvánítás során).

O Őshonos növényevő halfajok telepítésével a túlburjánzott vegetáció a tóban visszaszorítható. Esetleg a tó vizében élő növények mesterséges gyérítése is elfogatható.