A Hatvani Környezetvédő Egyesület Alapszabálya 2006. 03. hó

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.§ Az egyesület neve: Hatvani Környezetvédő Egyesület

1. rövidítése: HKVE

2. pecsétje: az egyesület neve és jelvénye - /közepén stilizált nyolcszirmú virág./

2.§ Alapításának éve: 1995.

3.§ Székhelye: Hatvan, Hatvany Irén út 2/A

4.§ Meghatározása: A környezetvédelem és a természetvédelem, a környezeti nevelés és ismeretterjesztés céljai érdekében önkéntesen társult egyéni tagok illetve tagszervezetek független társadalmi szervezete. Kiemelten kezeli a gyermek és ifjúsági programok szervezését. Kulturális tevékenységet folytat és munkája során segíti a kisebbségek beilleszkedését a társadalomba. Politikai pártoktól független, nem fogad és nem nyújt támogatást azok választási kampányával, pártpolitikai tevékenységével összefüggésben. Az országgyűlési, megyei-, fővárosi önkormányzati választásokon képviselőjelöltet nem állít, közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem folytat.

5.§ Célja: Környezetvédelmi és természetvédelmi, környezeti nevelési feladatok szervezése Hatvanban és a környező megyékben (régiókban).

6.§ 1. Tevékenysége: A megvalósításhoz rövid- közép- és hosszútávú program felállítása, megvalósítása a lakossággal, helyi önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel és más, az egyesülettel azonos cél érdekében működő nem kormányzati szervezetekkel együttműködve, azokat segítve az Egyesület szellemi-és anyagi forrásainak a célok megvalósítása érdekében történő felhasználásával.

2. Az egyesület közhasznú, mivel az 1997. évi CLVI. törvény szerint közhasznúnak minősülő közfeladatokat lát el.

II. RENDELKEZÉSI RÉSZ

II.1. A tagság és a vezető szervek

7.§ 1. A Hatvani Környezetvédő egyesület -továbbiakban: egyesület- tagjai lehetnek:

a, jogi személyek melyeket egy fő küldött képvisel,

b, jogi személyiséggel rendelkező magánszemélyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező közössége - továbbiakban tagszervezet -melyet legalább öt fős tagság hozott létre. Ezeket az önálló alapszabállyal rendelkező tagszervezeteket tagsági joggal az általuk megválasztott küldött képviseli.

c, 18. életévét be nem töltött személyek ifjúsági tagszervezeten belül lehetnek az egyesület tagjai. Ezeket a tagszervezeteket tagsági joggal az általuk felkért felnőtt képviseli.

d, Az a,b, és c pontban jelöltek, akik a tagság által meghatározott tagdíjat a tagság által meghatározott időpontra befizetik.

e, Vállalkozások, gazdasági szervezetek és intézmények az egyesületnek csak pártoló tagjai lehetnek.

f, Nem lehet az egyesület tagja párt, vagy más politikai szervezet.

2. A tagok és küldöttek egyenjogúak.

8.§ 1.A tagsági viszony feltétele: A tag fogadja el az egyesület alapszabályát, értsen egyet céljaival és annak megfelelően tevékenykedjen.

2. Pártoló tag lehet, aki önként pártoló tagsági viszonyt létesít, illetve az egyesület közgyűlése tiszteletbeli tagsági viszonyt adományozhat.

3.A pártoló tagok belátásuknak megfelelő – minimálisan a rendes tagdíj 200%-ának megfelelő mértékű – tagdíjat fizetnek. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek.

9.§ A tag joga:

1. Bármely, az alapszabályban rögzített tisztségre megválasztható és szavazati joggal rendelkezik.

2. Az egyesület közgyűlésén, vezetőségi összejövetelén, fegyelmi bizottsági ülésen és az egyesület által szervezett programokon részt vehet.

3. Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

4. A pártoló és tiszteletbeli tag javaslattételi joggal igen, szavazati joggal azonban nem rendelkezik.

10.§ A tag kötelessége:

1. Az alapszabályt, egyesületi állásfoglalásokat és ajánlásokat figyelembe véve az egyesület érdekeit képviselni és tekintélyét megóvni.

2. Az egyesületben vállalt feladatainak legjobb tudása szerint megfelelni.

3. A tagdíjat befizetni.

11.§ A tagsági viszony keletkezése:

1. A felvételét kérő írásban nyújtson be az egyesület vezetősége felé belépési nyilatkozatot, melyben közölje, hogy az egyesület rendes, vagy pártoló tagja kíván lenni. Amennyiben a tagsági feltételeknek megfelel, az egyesület vezetősége a tagok közé sorolja. A tagnyilvántartást az egyesület főállású alkalmazottai végzik.

12.§ A tagsági viszony megszűnése.

1. A tag kilépésével, melyet a tag, írásban nyújt be a vezetőség felé.

2. A tagdíjat felszólításra sem fizető tagot a vezetőség törli a tagok sorából, melyről a tagot értesíti.

3. A kötelességét megszegő tagot a Fegyelmi Bizottság kizárhatja.

4. A tagsági viszony megszűnik még: a tag halálával illetve az Egyesület megszűnésével.

5. A tagsági viszony megszűntével a tagnak az egyesület felé tagdíj visszatérítési követelése nem lehet.

6. A kilépett, törölt, kizárt tagot az Egyesület soron következő közgyűlése veheti fel újra a tagok sorába.

II. 2. Az egyesület

13.§ Szervezeti felépítése:

1. A közgyűlés:

1.1 A Közgyűlés az egyesület legfelsőbb tagsági szerve. Az egyesület elnöke évente

legalább egy alkalommal összehívja. Feladata, az egyesület vezetőségének (elnök, alelnök, vezetőségi tagok), ellenőrző bizottságának megválasztása kétévenként, vagy indokolt esetben ennél rövidebb időközzel. Kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyesület alapszabályának és szervezeti működési szabályzatának, gazdasági ügyrendjének elfogadása, esetleges módosítása, az éves költségvetés és vezetőségi beszámoló elfogadása, esetleges módosítása. A közgyűlésen részt vesz az egyesület ellenőrző bizottsága is, ahol a bizottság minősíti a vezetőség beszámolóját. A közgyűlés a vezetőség beszámolóját nyílt szavazással, egyszerű többséggel hagyja jóvá.

1.2 A közgyűlés összehívása postai úton, vagy önkéntes segítségével, meghívóval történik, melyen a közgyűlés dátuma, napirendi pontjai, határozatképtelenség esetére új időpont megjelölése kerülnek feltüntetésre. A közgyűlés meghívójának kiküldése- a tag beleegyezése esetén-, történhet a tag által megadott elektronikus (e-mail) címre küldött meghívóval is. Határozatképtelenség esetén az új időpontra a meg nem jelent tagok ismételt összehívása rövid úton /telefonon vagy személyes megkeresés útján/ is történhet. A tag a belépési nyilatkozaton jelölheti meg a kiértesítés módját.

1.3 A közgyűlés kimondhatja az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülését vagy feloszlását. Az egyesület tagsága egyharmadának határozott kérésére, az ellenőrző bizottság, vagy a vezetőség kérésére, illetve rendkívüli esetben soron kívül is össze kell hívni.

Az évi rendszeres alkalommal megtartott közgyűlésen a vezetőség, illetve az elnök, alelnök napirend szerint tájékoztatja a tagságot az addig eltelt időszakban elvégzett feladatokról, további tervekről és az egyesület gazdasági helyzetéről.

A közgyűlésen a tagság a vezetőség, az elnök, és az alelnök felé napirend előtt és napirend szerint kérdéseket tehet fel, javaslatokat tehet. A kérdéseket és a javaslatokat az, elnök, alelnök vagy valamely vezetőségi tag a helyszínen köteles megválaszolni. Amennyiben a válasz a helyszínen nem adható meg, az elnök köteles a kérdést az azt feltevő tag felé 14 napon belül írásban megválaszolni.

A közgyűlésen a tagszervezetek egy fő képviselővel vehetnek részt.

A közgyűlés, a közgyűlés ellenkező rendelkezéséig nyilvános.

A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, távollétében az alelnök, vagy valamely vezetőségi tag. A közgyűlés előkészítését egyesület főállású alkalmazottai végzik.

1.4 Az elnök a közgyűlés által érintetteket a közgyűlés döntéseiről postai úton értesíti, a döntéseket az egyesület a saját lapja, honlapja a helyi-, valamint lehetőség szerint a kistérségi sajtó útján hozza nyilvánosságra.

1.5 Az egyesület elnöke a közgyűlésen illetve a vezetőségi üléseken hozott döntéseket a határozatok könyvében tartsa nyilván.

2. Vezetőség és tisztségviselők:

2.1 Az egyesület vezető képviselői az egyesület elnöke és alelnöke.

2.2. A vezető szerv a hét tagú vezetőség: az egyesület elnöke, alelnöke, és öt vezetőségi tag. A vezetőség jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés, vagy más szerv hatáskörébe.

2.3 Az egyesület elnöke: A közgyűlés egyetértésével munkaviszonyban álló tag. Az

egyesület képviseletére jogosult. Az egyesület vezetőségével kötött megállapodása szerint az egyesülettel munkaviszonyban álló tag.

További feladata: Az egyesület vagyonának, annak céljai elérése, feladatainak végrehajtása érdekében a vezetőség döntése szerint történő kezelése. Az egyesület minden fórumon való képviselése, programjának, feladatainak szervezése. A gazdasági és szervező tevékenységéről a vezetőségi ülésen és a közgyűlésen annak napirendje szerint köteles beszámolni.

A tagnyilvántartó könyvben tartja nyilván, a tagságot. A tagnyilvántartó könyv tartalmazza a tag személyi adatait (név, lakcím, születési hely és időpont), valamint a tagsági viszony keletkezésének és megszűntének időpontját, a tagdíjfizetés tényét, a tag egyesületben betöltött tisztségét. Az elnök a Tagnyilvántartás vezetésével, a vezetőség tudtával megbízhatja az egyesület más főállású alkalmazottját. A alkalmazott tevékenységéért felelősséget vállal.

Hajtsa végre a vezetőség utasításait, a szervező tevékenységéről áttekinthető dokumentációt vezessen. Az egyesület pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellátását a törvényeknek megfelelően végezze.

2.4. Az egyesület alelnöke: Az alelnököt a Vezetőség választja a Vezetőség tagjai közül, egyszerű többséggel. Az alelnök, az elnök akadályoztatása esetén az elnöki jogokat gyakorolja. Az alelnök további jogairól a Hatvani Környezetvédő Egyesület Ügyrendi Szabályzata és a Működési Szabályzat rendelkezik.

2.5. A vezetőségi tagok: Az egyesület rendes tagjai, vezetőségi ülésen meghatározzák az egyesület céljának megfelelő tevékenységek rangsorát és végrehajtási módját, az egyesület alapszabályában meghatározott jogkörrel döntenek azok pénzügyeivel kapcsolatban. Vezetőségi ülésen döntenek az egyesületet és a tagságát illető, az egyesület alapszabályában és működési szabályzatában meghatározott kérdésekről.

3. A vezetőségi ülés:

3.1 Az ülésen a vezetőség megvonja az egyesület addigi tevékenységének mérlegét, elvégzi a tagfelvételekkel és egyéb, a tagságot illető kérdésekkel kapcsolatos teendőit. Dönt a feladatokkal összefüggő pénzügyi kérdésekben. Levezető elnöke az egyesület elnöke, távollétében az alelnök.

3.2 A vezetőségi ülést legalább negyedévente össze kell hívni. Az ülést az elnök készíti elő. Az elnök postai, illetve elektronikai úton hívja össze, a meghívóban közli az ülés napirendjét. Az elnök, vezetőségi összejövetel időpontjáról, helyéről a tagságot értesíti postai, vagy elektronikus úton. A vezetőségi ülés nyilvános. A vezetőségi ülést az ellenőrző bizottság valamely tagjának kérésére, a vezetőség egyéb tagjaiból legalább két fő kérésére, illetve rendkívüli esetben össze kell hívni.

3.3 A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

a, kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b, bármilyen más előnyben részesül vagy a megkötendő jogügyben érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

3.4 A vezetőségi ülésen jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a vezetőség döntéseinek időpontját, tartalmát és hatályát, vitás kérdésekben a többségi és kisebbségi véleményt és véleményarányt. A vezetőségi ülések jegyzőkönyveit egységes szerkezetbe összefűzve, a többi irattól elkülönítetten kell őrizni.

4. Személyi kérdések:

4.1. Nem lehet az egyesület elnöke, vagy alelnöke, helyi vagy más önkormányzat alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozója, politikai párt fizetett alkalmazottja. A további vezetőségi tagok közül az egyszerű többség nem lehet a helyi, vagy más önkormányzat alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozója, politikai párt fizetett alkalmazottja.

5. Az egyesület felügyelő szervei:

I. Ellenőrző bizottság:

A háromtagú ellenőrző bizottságot a közgyűlés választja meg. Tagjai elnököt maguk közül választanak.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

a, a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b, az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c, a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül /kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatást, illetve a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatást/,

d, az a - c pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

A bizottság feladata az egyesület alapszabályában megfogalmazott és közhasznú célok érdekében történő tevékenységek vizsgálata. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga határozza meg, úgy, hogy évente legalább egy alkalommal ülésezik. Köteles az egyesület könyvvezetését ellenőrizni, ennek alapján mérlegét, eredménylevezetését, beszámolóját a közgyűlés elé jóváhagyásra beterjeszteni.

Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek alapján a vezető tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóitól tájékoztatást kérhet, az egyesület iratait megvizsgálhatja.

Az ellenőrző bizottság tagjai az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

Az ellenőrző bizottság köteles intézkedni, az intézkedésre jogosult egyesületi vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

a, a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit, céljait súlyosan sértő mulasztás történt, amelynek következménye vagy elhárítása az intézkedésre jogosult egyesületi vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b, a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

Fenti a - b pontoknak megfelelő esetben az egyesület legfelsőbb szervét, a közgyűlést a felügyelő bizottság elnöke is jogosult összehívni.

Ha az arra jogosult egyesületi szerv a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

II. Fegyelmi bizottság:

Ha az egyesület munkavállalói, tisztségviselői, tagjai tevékenysége (pl. nyilatkozata), az egyesület viszonylatában ugyan nem sért törvényt, de az egyesület tevékenységével, céljaival nem egyeztethető össze, akkor az egyesület tagjai közül bárki Fegyelmi Bizottság összehívását kezdeményezheti. A Fegyelmi Bizottság összehívását a bejelentéstől számított 14 napon belül az elnök (érintettsége estén az alelnök) teszi meg, a közgyűlések összehívásához hasonló módon. A Fegyelmi Bizottság munkája, összejövetelei nyilvánosak., ám amennyiben a Fegyelmi Bizottság tagjai közül egy, vagy több tag kéri úgy a Fegyelmi Bizottság zárt ülést, rendelhet el. A zárt ülésen a Fegyelmi Bizottság tagja a bizottság összehívását kezdeményező tag, illetve a megvádolt tag és/ vagy annak képviselője vehet részt.

A Fegyelmi Bizottság tagjai az elnök, a vezetőségi tagok, illetve a bizottság összehívását kezdeményező tag(ok). Nem lehet a bizottság tagja az összehívás okát képező személy, annak családtagja, munkavállalója. A Fegyelmi Bizottság elnököt a bizottság tagjai közül választ. A Fegyelmi Bizottság létszáma minimum 5 fő. Amennyiben az első összehívás alkalmával a Fegyelmi Bizottság létszáma nem éri el a minimális 5 főt, úgy további időpontot, vagy időpontokat kell megjelölnie az elnöknek (alelnöknek).

Feladata: A bizottság felállítását képező ok kivizsgálása, majd fegyelmi, vagy felmentési döntés hozatala. A döntést a tagok egyszerű szavazattöbbséggel hozzák meg. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnöke. A Fegyelmi Bizottság elmarasztalás esetén dönthet az érintett tag egyesületi tagságának megszüntetéséről is. A döntésről minden esetben tájékoztatni kell a tagságot, legkésőbb a következő közgyűlésen.

14. § Az egyesület gazdálkodása:

1. Az egyesület bevételei:

- az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól a cél szerinti tevékenység vagy működés költségeinek fedezésére kapott támogatás vagy adomány,

- az egyesület céljainak megvalósítása érdekében folytatott tevékenységből származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

- az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel,

- tagdíj,

- egyéb, más jogszabályokban meghatározott, a közhasznú céllal összefüggő bevétel,

-az alapszabályban meghatározott cél és tevékenység szerinti vállalkozásból származó bevétel.

2. Az egyesület nem hozhat olyan határozatot, amely kizárná, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

3. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület vagyonát vállalkozásba nem fekteti.

4. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt célszerinti tevékenységre fordítja. Szabad pénzeszközét nem köti le, értékpapírba nem fekteti, azt céljai szerinti közhasznú fejlesztésre és tevékenységre fordítja.

5. Az egyesület a közhasznú szolgáltatásoknál és a tagok számára nyújtott cél szerinti juttatásoknál az igénylőket a bejelentés időrendje alapján egyenlőként kezeli.

6. A cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

7. Az egyesület költségei:

- az egyesület céljainak megvalósítása érdekében folytatott tevékenység során felmerült közvetlen és közvetett költségek.

15. § Az egyesület döntései:

1. Határozatképesség: A közgyűlés, vezetőségi ülés akkor határozat- képes, ha a tagjainak egyszerű többsége jelen van. Határozatképtelenség esetén új időpontot kell kitűzni. Az új időpontra kitűzött gyűlést határozatképesnek kell tekinteni. Minden közgyűlésről, vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni.

2. Közösségi szintű döntések: A közgyűlésen, vezetőségi ülésen nyílt szavazással kell dönteni. A döntés egyszerű többséggel történjen: a határozatképes ülés résztvevőinek 50%+1 fő szavazata dönt. Szavazategyenlőség esetén azonnali új szavazást kell elrendelni. Esetleges második szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Személyi kérdésekben titkos szavazást abban az esetben kell elrendelni, ha ezt a közgyűlés vagy vezetőségi ülés legalább egy résztvevője kéri.

16. § Nyilvánosság:

1. Az egyesület irataiba az egyesület székhelyén az elnök, vagy az alelnök jelenlétében lehet betekinteni.

2. Az egyesület működésével, szolgáltatásaival kapcsolatos igénybevételi lehetőségekről valamint az ezekkel kapcsolatos beszámolókról az egyesület a tagságot postai, vagy elektronikus úton tájékoztatja, a nyilvánosságot fenti igénybevételi lehetőségekről és ezekkel kapcsolatos beszámolókról saját lapja, a helyi-, valamint lehetőség szerint a kistérségi sajtó útján aktuálisan, de legalább évi két alkalommal tájékoztatja.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.§ Az egyesület megszűnése

Az egyesületet fel kell oszlatni, ha taglétszáma 10 fő alá csökken.

Az egyesület feloszlatása céljából a közgyűlést össze kell hívni, ha a mindenkori tagság legalább 50% -a azt írásban kéri.

Az egyesület feloszlását a határozatképes közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel mondhatja ki.

Ha az egyesület feloszlással szűnik meg, vagy megszűnését bíróság állapította meg, az egyesület vagyonát - az esetleges hitelezők kielégítése után - az egyesület ügyvezetője az Országos Környezetvédelmi Alapba köteles utalni.

IV. MELLÉKLET

Az egyesület pecsétje:

V. ZÁRADÉK

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.